Ma egy hete, hogy megműtöttek és ma egy hete, hogy megszabadultam a két miómámtól. Az egyik férfi ököl nagyságú volt, a másik 3-4 centis, de a méhem megmenekült...

Habár tegnap óta felső légúti gyulladással küzdök, de ennek ellenére nagyon jól vagyok. Kedden műtöttek és szombat délután már haza is jöhettem. Néhány könnyebb munkát már most el tudok végezni, pl. mosogatás és minden nap gyógytornázom, hogy minél előbb a régi lehessek. A kórházi élményeimről a következő cikkben részletesen fogok írni, de ez a bejegyzés szóljon mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt két évet végre magam mögött hagyjam. 

Először is köszönöm Norbi, hogy mellettem voltál és mellettem vagy, tudom, hogy neked is nehéz volt, de nélküled nem tudtam volna végigcsinálni. Köszönöm azt, amit a műtét előtt mondtál, hogy bárhogy is alakul a műtét, te akkor is velem maradsz. Szeretlek!

Köszönöm az én drága szüleimnek, hogy még mindig a kislányuk vagyok és mindenben segítenek és támogatnak a mai napig. Nélkületek minden sokkal nehezebb lett volna! 

Köszönöm Dr. Beleznay Gábor doktor úrnak, hogy az első perctől kezdve komolyan vette a problémámat és köszönöm, hogy a Pécsi Klinikára irányított. 

Köszönöm Dr. Bódis József professzor úrnak, hogy megmentette a méhemet és azt a pozitív energiát, amit átad a betegeinek. 

Köszönöm a Pécsi Nőgyógyászati Klinika intenzív osztályon dolgozó ápolóinak, hogy a műtét után a legnehezebb pillanatokban ott voltak, törődtek velem és mindent megtettek azért, hogy jobban érezzem magam.

Köszönöm a Pécsi Nőgyógyászati Klinika nőgyógyászati osztály ápolóinak, hogy szeretettel, emberséggel teszik dolgukat és mindent elkövetnek a betegekért. 

Köszönöm a szobatársaknak - Margit néninek, Orsinak, Sacinak, Szilvinek és a többieknek is - hogy a nehéz pillanatokban ott voltak, segítettek és a sok vidám percet, mert egy kórházban lehet vidámnak is lenni :) 

Köszönöm Zsanettnek a gyógytornával kapcsolatos tanácsokat!

És köszönöm az ismerősöknek és barátoknak a sok pozitív energiát, volt olyan, amikor az segített át a rosszulléten, hogy "beengedtem" ezeket a energiákat.

A műtét után a fájdalom szó szerint óráról órára jobb lett és a fájdalomcsillapítókon kívül sokat segített a hitem és az is, hogy felkészítettem a szervezetemet a műtétre. A sok testedzés és lelki felkészülés megkönnyítette a felépülést. Négy hét múlva megyek kontrollra és néhány hónap múlva újra a régi leszek!